Frazémák és használatuk a Muravidéken

diplomsko delo

Žužana Kerčmar Furjan (Author), Anna Kolláth (Mentor)

Abstract

Egy-egy nyelv frazémakincsének érdekessége egyrészt a játékossága és képszerűsége, másrészt a frazémák átvitt értelme, elvontsága valamilyen megfoghatatlanságot mutat. A frazémák ismerete és használat gazdagítja beszédünket. Nyelvünk a frazémák használatától színesebbé, választékosabbá, mondanivalónk meggyőzőbbé válik. Egyben hozzájárulunk kultúrtörténeti örökségünk fenntartásához, nyelvünk elszíntelenedésének megakadályozásához. A muravidéki magyar nyelv nehéz helyzete ellenére a pozitív dolgokat kell szem előtt tartanunk benne. Ilyen a muravidéki magyarság gazdag frazémakincse. Ennek igazolását, az állandósult szókapcsolatok életét és változásait, mozgásterüket és változásuk irányát további gyűjtések tudnák bemutatni. Dolgozatomban a muravidéki magyar ajkú emberek között élő szólások és közmondások ismeretét és használatát kívántam bemutatni. A frazeológia széles repertoárjából egy szikrányi részt mutattam be, az idővel és az időjárással kapcsolatos szólások és közmondások ismertségét és használati gyakoriságát. Az összegyűlt anyag teljes elemzése túlnő a szakdolgozat keretein, ezért csak néhány meghatározott szempont szerint elemzek kiemelt példákat, és utalok a feldolgozás további lehetőségeire. Kérdőíves adatgyűjtésemmel megpróbáltam igazolni, hogy az általam kiválasztott korpuszt az adatgyűjtők ismerik és használják. Próbáltam utalni arra is, hogy kétnyelvű környezetben a frazémák szitnjén is jelentkeznek kontaktusjelenségek. Ezek alaposabb vizsgálata további elemzéseket kíván. Megpróbáltam azt is bemutatni, hogy kik is a frazémákat használó emberek. A fiatal generáció nyelvhasználata kapcsán utalni kell a szlovén nyelv dominanciájára és az anyanyelvoktatás helyi specifikumaira. Kontrasztivítás nélkül kétnyelvű a adatközlőktől származó korpusz elemzése nem lenne hiteles. Elemzésemben igyekeztem rámutatni a magyar és a szlovén frazémák azonosságaira, hasonlóságaira és különbözőségeire. A muravidéki magyar nyelv használati színterei egyre csökkennek, a nyelv visszaszorulása tény. Ebben a nyelvi helyzetben hangsúlyozni kell a pozitívumokat az emberek a nyelvhasználatában. Az adatgyűjtés és a korpusz feldolgozása során az emberek nyelvi gazdagságára, humorára lettem figyelmes. Ezek a frazémák jelentésmagyarázatainak és alaki változatainak a leírásában érhetők leginkább tetten. A dolgozatból levont tanulságok hozzásegíthetnek a muravidéki magyar nyelvhasználat, az adott beszédszituációk jobb megértéséhez. Elősegíthetik a frazémák pontosabb megértését, használati körét. Az elemzésből kapott adatok alkalmazhatók az anyanyelvtanításban vagy a fordítások során. Egy nép frazémakincse, akárcsak a nyelv, a kultúra vagy a néprajz, hordozza a közösség legjellemzőbb jegyeit, képet ad annak életéről: múltjáról és jelenéről, s egy-egy szegmenssel talán jövőjét is előrevetíti. Közmondásaink, szólásaink kétarcúsága – nyelvi kreativitásuk és alkalmiságuk, valamint frázisszerű ismétlésük – sajátságosan élővé teszi a nyelvhasználatot. A dolgozatomban elemzett korpusz is alátámasztja azt a tényt, hogy az állandósult szókapcsolatoknak emberi közösségeket összetartó erejük van.

Keywords

madžarščina;slovnica;frazemi;Prekmurje;diplomska dela;

Data

Language:	Hungarian
Year of publishing:	2009
Typology:	2.11 - Undergraduate Thesis
Organization:	UM FF - Faculty of Arts
Publisher:	[Ž. Kerčmar Furjan]
UDC:	811.51/71(043.2)
COBISS:	16868360
Views:	1013
Downloads:	1
Average score:	0 (0 votes)
Metadata:

Other data

Secondary title:	Frazemi in njihova uporaba v Prekmurju
Secondary abstract:	Frazeologija je na eni strani zanimiva zaradi jezikovne igrivosti in slikovitosti, na drugi strani pa nedojemljiva zaradi svoje abstraktnosti. V diplomskem delu sem se ukvarjala z razširjenostjo in uporabo frazemov na dvojezičnem področju v Prekmurju ter z njihovimi jezikovnimi posebnostmi, nastale pod vplivom stika z drugim jezikom. Frazeološko gradivo sem zbrala s pomočjo vprašalnika. Moj cilj je prikazati in primerjati, v kolikšni meri poznajo in rabijo frazeme, povezane s časom in vremenskimi pojavi v petih madžarskih vaseh v Prekmurju. Predpostavljala sem, da ljudje, živeči na dvojezičnem območju, poznajo tudi slovenske oblike frazemov. Pridobljene podatke in iz teh izhajajoče analize sem predstavila tudi v obliki tabel in grafikonov. Madžarska strokovna literatura ima bogato tradicijo. Prve frazeološke zbirke so stare več kot 400 let. Teoretično izhodišče moje raziskave je temeljilo na delih Gáborja O. Nagya, Lászla Hadrovicsa, Tamása Forgácsa in Vilmosa Bárdosija. Frazeologija je tista jezikovna disciplina, ki se ukvarja s stalnimi besednimi zvezami oziroma frazemi. Značilnosti teh so: najmanj dvobesednost, neizpeljivost njihovega pomena iz pomena sestavin, reproduciranost, relativna stalnost, ekspresivnost do prostih besednih zvez. Pomen frazemov je popolnoma ali delno predvidljiv ali pa sploh ni predvidljiv iz pomena besed, ki jo sestavljajo. Njihova nespremenljivost sestavin pomeni, da besede znotraj frazeološke zveze imajo drugačen pomen, kakor besede v neprenesenem pomenu. Oblika frazema se lahko deloma spreminja glede na obliko rabe, obstajajo pa tudi frazeološke različice (variante). Posebnost frazemov je v stilski obarvanosti, zaradi tega je jezikovno sporočanje lahko nazornejše, bolj duhovito. Strokovna literatura deli frazeme v ožjem in širšem smislu. V diplomskem delu sem se ukvarjala s frazemi v ožjem smislu, in sicer z izreki in pregovori. Vprašalnik je zasnovan tematsko. Frazeme, povezane s časom in vremenskimi pojavi, sem predstavila po temah. Te so sledeče: čas in vreme (idő), dan in sonce (nap), dež (eső), oblak (felhő), veter (szél) in led (jég). Upoštevala sem, da imajo nekatere izbrane teme več pomenov. Frazeme sem izbirala po pogostosti teh besed iz frazeološke zbirke Gáborja O. Nagya (Magyar szólások és közmondások). Izbirala sem takšne frazeme, za katere sem predvidevala, da jih ljudje v prekmurskih vaseh poznajo. Vprašalnik vsebuje 48 frazemov. Zbiranje podatkov je potekalo v petih madžarsko govorečih vaseh: v Genterovcih, Radmožancih, Dobrovniku, Kotu in na Kapci. Predpostavljala sem, da vprašane osebe iz sosednjih vasi poznajo iste frazeme. V vsaki vasi sem anketirala 12 oseb. Vprašane osebe sem razvrstila v tri skupine, glede na njihovo starost: 1. generacijo predstavljajo mladi (0-30 let), v 2. generacijo spadajo osebe srednjih let (31-60 let) in v 3. generacijo starejše osebe (od 61 let naprej). Zanimalo me je, ali se kažejo razlike med generacijami. Upoštevala sem enako razmerje med njimi. Tako so v vsaki vasi izpolnile vprašalnik štiri osebe iz vsake generacije. V osrednjem delu diplomskega dela sem se ukvarjala z analizo zbranega frazeološkega gradiva. Glavni kriterij je bil poznavanje in raba frazemov. Podatke sem predstavila z dveh vidikov: s strani podatkov in s strani anketirancev. Ugotovila sem, da v sosednjih vaseh niso razširjeni in uporabljeni isti frazemi, kot sem to predpostavljala. Največ frazemov poznajo v Kotu, saj je v tej vasi anketiranec, ki pozna največ frazemov izmed vseh vprašanih oseb. Pri primerjavi generacij sem ugotovila, da pozna in rabi največ frazemov starejša generacija. Ni bistvenih razlik med srednjo in starejšo generacijo, medtem ko mladi poznajo manj frazemov. Frazeme sem najprej predstavila po skupinah. Nato sem predstavila najbolj razširjene in največkrat uporabljene frazeme. Ugotovila sem, da sta poznavanje in raba frazemov v sorazmerju, saj so bolj poznani frazemi tudi bolj razširjeni, in obratno, manj znani so tudi manj razširjeni. Zanimalo me je tudi, kako si vprašane osebe razlagajo frazeme in ne njihov dejanski pomen, ob tem pa, ali poznajo kako obliko frazema. Anketiranci so dvojezični ljudje, živeči na dvojezičnem območju. Zato me je tudi zanimalo, ali poznajo slovenske oblike frazemov. S kontrastivno primerjavo sem ugotovila, da ljudje v Prekmurju poznajo in rabijo iste frazeme tako v madžarščini kot v slovenščini. Materni jezik in jezikovna kompetenca sta odločilni pri izbiri jezika, saj je uporaba frazemov v materinščini najbolj verodostojna. Primerjala sem madžarsko govorečo in slovensko govorečo osebo, na kar sem ugotovila, da obe osebi poznata največ frazemov v materinščini. Viden je tudi vpliv obeh jezikov, in sicer madžarsko govoreči pozna tudi slovenske oblike frazemov, slovensko govoreči pa razume madžarske. Ugotovila sem, da se v uporabi frazemov vidijo sledovi narečnosti, kar kaže jezikovna analiza. Vpliv slovenskega jezika na frazeme pa je manjši, kot sem predpostavljala. Težišče frazemov je v neformalnem govoru. Frazeologijo označuje na eni strani jezikovna kreativnost, na drugi strani stalno ponavljanje. Z diplomskim delom sem nameravala prikazati poznavanje in rabo frazemov na dvojezičnem območju. S tem sem želela prispevati k boljšemu razumevanju madžarskega jezika v Prekmurju.
Secondary keywords:	Madžarščina;Slovnica;Frazeologija;Prekmurje (Slovenija);Univerzitetna in visokošolska dela;
Type (COBISS):	Undergraduate thesis
Thesis comment:	Univ. v Mariboru, Filozofska fak., Oddelek za madžarski jezik in književnost
Pages:	loč. pag.
ID:	12014772